Megint telik az idő és nekem csak egy pasi körül forognak a gondolataim. Mivel az utolsó találkozónk óta Mr Sense-nek nyoma sincs, és egy véletlen találkozó esélyei is a nullával voltak egyenlőek, így hát gondoltam kezembe veszem a dolgokat. Telefont ragadtam. Ez mindig veszélyes.
Kinéztem egy alkalmas időpontot, amikor én is kicsit kipihentebb lehettem és feltételeztem, hogy az ő életében is egy csendesebb nap, és egy találkozóra invitáltam. Sűrű dolgára hivatkozva egy kis erőfeszítés után kedvesen más napot javasolt erre. Két nap múlva érkezett is egy üzenet, miszerint éjjel átjönne hozzám. Én épp nagy munkában voltam, időm sem lett volna és a késői időpont nekem azt jelezte, hogy csak egy kóbor kufircra ugrana át. Némi csacsogásra vagy romantikára próbáltam rávenni, de ekkor már ilyenről szó sem volt.
Aznap este láttam, hogy itt nincs miért törnöm magam. Vagy elfogadom hogy kóbor kufircokra összejárunk ha épp úgy alakul, vagy végleg leteszek róla, hogy esetleg egy esélyt is adjunk magunknak az ismerkedésre.
Erősen ez utóbbi felé hajlottam.
Másnap este egy barátnőmmel találkoztam, akivel hosszú ideje nem tudtunk kettesben beszélgetni.
Ő egész életében egy celeb mellett élt, szerelmük fiatalon kezdődött és hallhatatlannak gondolták. Kívülről egy igazán szép párnak látszanak, két csodás ember akik remekül mutatnak együtt. Számomra mindig idilli volt amit ők képviseltek, és irigyeltem hogy a barátnőm ilyen boldog kapcsolatban élhet. Mindig odaadással beszélt a celeb párjáról, de emellett megőrizte saját egyéniségét is. Egy bűbájos lány.
A mai nap sokkoló volt amit hallottam Tőle. Kiderült, hogy ez a kapcsolat nem olyan idilli most. De ez még semmi! A celeb pasi múltjáról, jelenéről és a kapcsolatukról, tapasztalataikról beszélgettünk. Szinte szóhoz sem jutottam. A barátnőm hangjában csalódottság volt, de tisztán látszott hogy az elmúlt évek eseményei ebből a kedves kis törékeny lélekből egy erősebb egyéniséget faragtak. Az amiben egész életében hitt, egyszerre csak összeomlott körülötte. Hogy mindezt ilyen emelt fővel és keményen viszi végig, ez minden elismerésre méltó! Amellett hogy nagyon elnéző, még így is sokszor ki tudja verni a biztosítékot a pasi.
Újra és újra rá kell jönnöm, hogy nincsenek tündérmesék. Nincs monogám kapcsolat, de még csak monogámnak látszó sem. A pasik nem tudják hogy hol vannak a határok. És nem az a baj, hogy mindez megtörténik, hanem mindennek a módja, formája és gyakorisága az, ami egy nőnek bántó.
A "hétköznapi" embernek pont ugyanezek a kísértései vannak, és pont ennyire nem tudnak ennek ellenállni. A celebek pedig hatványozottan élnek a kísértések adta lehetőségekkel, és nem törődnek vele hogy ezzel megbántják a szerelmüket. És mindig, minden esetben élnek a lehetőséggel... A hétköznapi emberek pedig hajlamosak tárgyként viselkedni, önként, akit a celeb kedvére használhat. Készen állnak bármikor, csak egy szavába kerül.
Ezek a mondatok most igazán eltaláltak engem is. Éreztem, hogy ha nem figyelek, akkor naiv módon én is besétálhatok egy ilyen csapdába Mr Sense-sel. Ő csak csettint amikor kedve van, és ha ott vagyok akkor jó, ha nem akkor csettint még egyet és ott van más. Ezzel akár még nem is lenne nagy baj, hisz volt már ilyen a történelemben - az én történelmemben is - hogy egy celebbel megtaláltuk egymást amikor szükségünk volt egymásra. Amíg ezt mindketten helyén kezeltük addig jól is működött. De egy nő a harmincas éveiben ennél már egy kicsit többre is vágyhat. Már nem mindig elég néhány vadító szó, egy merész gondolat. Romantikára és összetartozás érzésre is vágyhatunk valakivel a vad tettek mellett.
Egy ismert ember, aki élvezi a reflektorfényt és a folytonos figyelmet a másik nemtől, az könnyen figyelmen kívül hagyja az apró dolgokat, ami egy nő számára igenis fontos.
Mindezekből arra jutottam, hogy Mr Sense nem a nekem való pasi. Nem azt mondom, hogy most egyik pillanatról a másikra nem érdekel, de be tudom látni, hogy fölöslegesen pocsékolnám rá az időmet és az érzelmeimet, a végén úgysem lehetne ebből boldogság. Mindig csak csalódnék és mindig csak szomorú lennék miatta.
Bár azért a szívnek nem könnyű parancsolni, ésszel már tudom hogy ez nem helyes út. És előbb utóbb a szívem is követi majd az eszemet... Nem húzok falakat magam köré, de nem is várom, hogy bármi változzon vele kapcsolatban. Nem jó ezt tudni, vagy leírni, de inkább most tépem le azt a sebtapaszt!
Azt hiszem a barátnőm ma sokat segített nekem abban, hogy ne sétáljak bele egy hülyeségbe. Köszönöm neki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése