Próbálod elfelejteni, túllépni az egészen. Hetek, hónapok telnek el, azt hitted már túl vagy mindenen. De egyszer csak azon kapod magad, hogy még mindig megvannak azok a szokásaid, amik Hozzá kötnek.
A minap azt vettem észre, hogy még mindig félreteszem azokat a magazinokat és cd-ket, amiket Mr October szeret. Már egy éve nem jön értük. Én pedig sosem olvasom, hallgatom ezeket, de mindig félreteszem neki. Hosszú ideig bele sem gondoltam. Tegnap ahogy megláttam a halmot, azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon mit gondoltam, mikor fogom ezt odaadni neki?? Ésszerű lett volna mindet a kukába dobni, de nem tudtam megtenni.
Mr Big esete is hasonló. Már azt hittem helyén kezelem a dolgokat, de a napokban megint azon kezdtem gondolkodni, amik az elmúlt években történtek velünk. A közös emlékek, jó és rossz időszakok. A mindennapok, ahogy egymással viselkedünk. Mostanában párszor előkerült a téma, és bizonyos dolgokat kellő távolságból látok már vele kapcsolatban. Viszont a gondolatom megváltozott. Eddig elfogadtam a pozíciómat mellette, de most arra gondolok, hogy miért is ne változhatna meg ez egyszer.
Lehet, hogy túl naív vagyok, vagy csak túl ragaszkodó, de életem legszebb időszakait emellett a két férfi mellett éltem, és bármelyikükkel leélném az életemet boldogságban, szerelemben. Mellettük én is jobb ember vagyok. Tudom, hogy ezt ők is tudják, de egy nagyobb erő nem engedi nekik, hogy feladják értem az eddigi életüket. Kétségtelen, nagy döntés lenne és nem is veszélytelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése